A kutatásban részt vevő 18-30 éves korosztályban kimondottan magas az online szerencsejáték ismertsége és használata. A megkérdezettek 84%-a hallott már az online szerencsejátékokról, 44%-uk már ki is próbálta. Akik kipróbálták az online szerencsejáték valamilyen formáját, azok jellemzően fenntartják a használatát, kevés a lemorzsolódó: a 44%-ból mindössze 4% mondta azt, hogy nem lett belőle játékos. Akik pedig játszanak, azok hasonló arányban játszanak online kaszinójátékokkal (27%) és sportfogadással (28%).
A játékosok tizede a Coviddal együtt járó lezárások alatt a korábbinál többet játszott, 4% ekkor kezdett el online szerencsejátékozni. A válaszadók jelenleg hetente átlagosan 2-3 napot töltenek home office-ban. Bár a kutatás eredménye szerint a home office alapvetően nem befolyásoló tényező abban, hogy a játékosokból potenciálisan függők, problémás játékosok váljanak, ugyanakkor megfelelő táptalajt nyújt a függőség kialakulásához.
Az otthoni tanulás és munkavégzés, a munka-magánélet közötti határ elmosódása lehetőséget ad arra, hogy a játékosok a játékot kiszélesítsék a nap bármely szakaszára. A home office emellett befolyásolhatja az időérzéket is, egyben megnöveli a játékkal töltött órákat, költéseket. Így elmondható, hogy aki hajlamos arra, hogy problémás játékossá váljon, annál erősebb a függőség kialakulásának a veszélye, amennyiben otthonról dolgozik.
A kutatásban részt vevő 18-30 éves, szerencsejátékot játszók 60%-a valamilyen mértékben kockázati zónában lévőnek számít a nemzetközileg és Magyarországon is elfogadott Szerencsejáték Probléma Súlyossága Kérdőív (PGSI) alapján. A válaszadó játékosok harmada problémás játékos, azaz szerencsejáték-függő a PGSI besorolása szerint! A problémások a teljes minta 13%-át teszik ki, azaz minden tizedik 18-30 közötti fiatalt érint a kérdés.
A problémás játékosok 87%-a online szerencsejátékkal játszik, 51%-ukra pedig a sportfogadás jellemző. A felmérésből kiderült, hogy ez a csoport a munkamegbeszélés vagy a tanulás közben is többet játszik (48%-uk néha, 32% gyakran tesz ilyet) – azaz a játékfüggőség egyik biztos jeleként szenvedélyük már a teljesítményüket, mindennapi rutinjukat, kötelességeiket is befolyásolja.
A világjárvány és az azzal járó otthoni bezártság leginkább náluk éreztette a hatását: 25%-uk a Covid alatt a korábbinál többet játszott, ez pedig az utóbbi időben is így van. A problémás játékosként beazonosítottak 57%-a hetente legalább egyszer játszik. Közel felük havonta 25.000 – 74.000 Ft-ot költ a játékra, tizedük efölötti összeget fizet be, míg 40% 25.000 Ft alatt költ.
A problémás játékosok közé tartozók célja kevésbé a konkrét nyeremény – csupán kétötödük jelölte meg, míg a mérsékelt vagy alacsony rizikófaktorú játékosok 70%-ánál ez a legfőbb motiváció –, összességében inkább a valóságból való kiszakadás, a siker alapélménye, és a büszkeség motiválja őket a játékra. Az alacsonyabb rizikófaktorú vagy problémamentes játékosokhoz képest jóval többen gondolják azt, hogy aki online szerencsejátékokkal játszik, függővé válhat – a problémás játékosok 36% nyilatkozta ezt.
Forrás: Pénzcentrum
A cikket szó szerint közöltük.
